Nemrég kérdezték tőlem, hogy az iPhone alkalmazások zömében milyenek: ingyenesek, egyszer fizetősek, esetleg többször kell rájuk költeni? De a helyzet az, hogy ezt a kérdést nem lehet egzakt módon megválaszolni, mert az alkalmazásfejlesztők politikája rendkívül sokféle.
Vannak ingyenesen letölthető és ingyenesen is használható alkalmazások. Vannak olyanok, amikből ingyenesen kipróbálható egy demó (időkorláttal vagy korlátlan ideig, de csökkentett funkciókkal, esetleg reklámokkal terhelve), és a teljes verzió egyszeri összegért megvásárolható. Vannak eleve egy adott összegért vásárolható alkalmazások, vannak előfizetősek (mint például a Spotify zenetár, amit használok), vannak olyanok, amikre (ingyenes vagy fizetős alappal) folyamatosan lehet vagy kell költeni később. A variációk sokfélék lehetnek, és persze a minőség is igen széles skálán mozog.
A legkomiszabbak talán a free-to-pay gúnynévre hallgató alkalmazások (jellemzően játékok). Ezek azok, amik hivatalosan free-to-play, azaz szabadon játszható alkalmazásoknak hirdetik magukat, azonban hamar kiderül róluk, hogy free-to-pay politikát folytatnak, azaz szabadon költhetünk rájuk akár vagyonokat is, sőt, ez előbb vagy utóbb kikerülhetetlen, mivel olyan pay-wallt építettek beléjük, egy olyan masszív falat, ami egy idő után teljesen ellehetetleníti, hogy a játék tovább élvezhető legyen, ha nem szeretnénk pénzt költeni rá.
Nem lehetetlen, de minden esetre odafigyelést igényel olyan alkalmazást találni, ami kielégítő ár-érték arányt ad, és pláne olyat, ami ingyenes és mégis igényes.
Mi ez? Nem vagyok tech-blogger, de a App ajánló rovatomban időről időre olyan mobil alkalmazásokat hozok el és mutatok be nektek laikus szemmel, amik számomra beváltak. A rovat többi cikkét az app ajánló címke alatt olvashatjátok.
Mostanában két olyan játékhoz is volt szerencsém, amik felébresztették bennem a gyanút, hogy érdemes spin-off játékokra tenni. Ezek olyan alkalmazások, amik nagyobb számítógépes vagy konzolos játékok “melléktermékei”, és amik nem önmagukból szeretnének meggazdagodni, hanem egyfajta reklámként szolgálnak nagytestvéreiknek.
Ez a koncepció jó mindenkinek: hatékony gerillamarketing a játékgyártóknak, és igényes de ingyenes játéklehetőség a mobil alkalmazások kedvelőinek.
A két játék pedig, amiket nagyon jó példának látok erre:
- Fallout Shelter – A posztapokaliptikus Fallout szerepjáték sorozat új tagja 2015 novemberében fog megjelenni, de már most reklámozza az a puzzle alkalmazás, ahol egy földalatti bunkert kell felépíteni és működésben tartani. A vidám grafikájú kis játék felvonultatja az építkezős játékok jellemzőit: sakkozni kell a nyersanyagokkal és az emberi erőforrásokkal, és okosan kell terjeszkedni ahhoz, hogy ne omoljon össze a rendszer. A fantáziadús játék szórakoztató elemekkel dobja fel az élményt: minden kis bunkerlakónak neve, személyisége, története van. A többi építkezős játékhoz hasonlóan nem örök darab, de jópár hétre le tudják kötni az ember érdeklődését a kis bunkerlakók.
- Hearthstone: Heroes of Warcraft – A nagymúltú Warcraft sorozat gyermeke a Hearthstone, ami egy “klasszikus spin-offot”, a kártyajátékokat ülteti át egy mobil alkalmazásba, a Blizzard grafikusaitól megszokott lélegzetelállító kivitelben és izgalmas, mindig változó kihívásokkal és sokszínű, változatos játékmódokkal. A Hearthstone már egy hosszabb távú elköteleződéssel fenyeget, hiszen nem könnyű megunni. Ugyan a Fallout Shelterrel ellentétben a Hearthstone tartalmaz fizetős lehetőségeket is, de tökéletesen lehet boldogulni ezek nélkül, a teljesen ingyenes játékmódokban is.
A Fallout Shelter és a Hearthstone egyaránt egy nagyon jó példái annak, hogyan lehet teljesen ingyen az átlagosnál messze igényesebb és izgalmasabb játékos alkalmazásokhoz jutni, buktatók nélkül.
Érdemes figyelni a többi nagy játék vagy szoftver kis spin-offjait is, hogy egy win-win, mindenki nyer helyzetből igényes és ingyenes alkalmazásokhoz juthassunk!
Kincsesfüzet 