Ahogy ígértem, az egyházi esküvő “szövegkönyve” után elhozom a polgári esküvőnkét is. Ahogy ott is, itt is kihagyom az eskük és a szertartás szövegét, és csak az anyakönyvvezetőnk hozzánk intézett szavait és az általa válogatott verseket hozom el.
Juhász Gyula: Szerelem?
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár, ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!
Jégerné Horváth Éva anyakönyvvezető szavai
A mai nap gyönyörű, ma minden csupa virág, mosoly, ünnepi zene, hiszen ma ünnep van. Az augusztus 17-ét nem jelzi a naptár piros betűvel, számotokra mégis a legszebb családi ünnep lesz egy év múlva, tíz év múlva, és sok-sok év elteltével is. Kívánom, hogy egy életen át szeretettel emlékezzetek a mai napra, nagyon szeressétek egymást, segítsétek társatokat jóban, rosszban egyaránt. Soha ne feledjétek, hogy lehet az élet gondtalan, derűs, de jöhetnek borús, gondterhelt napok, az egészséget váratlanul felválthatja a betegség, de mindig nagyon szorítsátok egymás kezét, soha ne fogyjon el a szeretet, mert akkor könnyebb a teher, és közös erővel leküzdhetitek a nehézségeket.
Nemcsak hivatalból, de mint magánember is, családpárti vagyok. Hiszem, hogy a családban elő ember felelőssége sokkal nagyobb, ugyanakkor érzésvilága sokkal gazdagabb, mint az egyedülálló, magányos emberé. Ezért hát arra buzdítom mindig az előttem álló párt, hogy a házasságban elsősorban a családi békesség és harmónia megteremtésére törekedjenek. Erre kérlek most titeket is.
A családi harmónia azonban csak akkor lesz tökéletes, ha alkalmazkodni is tudtok egymáshoz. A házasságot azonban nem elég csak megkötni: folyamatosan és állandóan ápolni kell. Véleményem szerint a házasság hasonlít az élő fára. Ha a fát ápoljuk, gondozzuk, akkor tavasszal gyönyörködhetünk a virágjában, nyáron megpihenhetünk árnyat adó lombja alatt, ősszel pedig élvezhetjük gyümölcsét. Ha nem ápolják, levelét hullajtja és elszárad. Ápoljátok tehát ti is a házasságotokat.
Kedves Tímea és Péter, a házasságkötésnek jelképei vannak: a gyönyörű menyasszonyi ruha, a virág, a gyűrű. A jelképek mind jelentenek valamit: a virág az élet folytatását, a gyűrű a szerelmet, az aranykarika körbefonja ujjatokat, nincs kezdete és nincs vége. Azt, hogy szerelmetek hol kezdődött, azt ti tudjátok, hogy hol ér véget, azt soha ne keressétek. Egy hosszú életen át őrizzétek az aranykarika csillogását, s ha ránéztek, róla mindig társatok mosolyogjon rátok.
Az élet legnagyobb varázslata, amikor két ember megtalálja egymásban azt a társat, akinek az életét gyönyörűvé akarja varázsolni. Veletek megtörtént ez a csodálatos érzés, kialakult a szerelem, az életnek egy olyan ajándéka, ami a mindennapok örömébe van csomagolva, a figyelmesség szalagjával van átkötve, és meghittséggel, törődéssel van díszítve. Nektek is szükségetek lesz egymásra, mert társ nélkül nem olyan szép a világ. Lehet csodálatos a tenger, lehetnek szépek a hegyek, gyönyörködhetünk egy képben, egy zenében, de mit sem ér mindez, ha nincs mellettünk ő, akivel megoszthatjuk mindezeket az élményeket. A közös örömök és a jövőről alkotott azonos elképzelések erősítik meg két ember összetartozását.
Kedves Tímea, erről a gyönyörű menyasszonyi ruháról, gondolom, régóta álmodtál. Ma az álom valósággá vált, de nagy felelősség vár rád: mint feleségnek kell a családi tűzhely melegét őrizned, hogy körülötte mindig békesség legyen. Légy férjednek szerető felesége, és idővel jó édesanya.
Kedves Péter, nem tudom, mióta szereted Tímeát, de gondolom, azóta az volt a legtitkosabb vágyad, hogy őt anyakönyvvezető elé vezesd. Nagyon szeresd őt egy hosszú életen át, és akkor a te életed is nagyon boldog lesz. Legyél párodnak hűséges férje, és idővel jó édesapa.
Hozzátok meg a szeretet áldozatát azzal, hogy vállaljátok születendő gyermekeiteket, és azok felnevelését. Akkor lesz családotok igazán boldog, ha életetek folytatásaként betoppan egy kis emberke, akit becsületes és szorgalmas emberré kell felnevelnetek.
Kedves házaspár, új élet küszöbén álltok, az új család megalapítása azonban nem jelenthet elszakadást a gyermekkori otthontól, a szülőktől, testvérektől, akik oly sok szeretettel álltak eddigi életetek során mellettetek. Gondoljatok arra, hogy el nem múló szeretettel tartoztok szüleiteknek, akiktől az életet kaptátok, akik felneveltek benneteket. A legnagyobb ajándék, amit ma ti adhattok szüleiteknek, az az időtök, és a mesétek mind a napi életetek történeteiből. Tudnotok kell, hoy minden szülőben ott lakozik egy ki nem mondott érzés, egy gondolat, amiről nem beszél, de vágyik rá: a szülőd vagyok, érints meg, ahogy én érintettelek, amikor kicsi voltál. Fogd a kezem, bújj közelebb, és érintésed elmeséli, mit érzel.
Kedves Tímea, azt kívánom, teremts olyan otthont, ahová jó hazamenni, és ahol jól érzitek magatokat, ahol rend van és nyugalom, jó hangulat és finom ételek az asztalon. Annak jelképeként, hogy otthonotokban legyen mindig bőség, átnyújtom neked ezt a kenyeret.
Kedves Péter, ezt az üveg bort neked nyújtom át azzal a kívánsággal, hogy otthonotokban legyen mindig derű és vidámság.
Mindkettőtöknek azt kívánom, hogy ez a kék szalag, amivel át van kötve a kenyér és a bor, jelképezze, hogy közös otthonotokban legyen mindig békesség.
Jobbágy Károly: Aki szeret
Aki szeret, annak varrd fel a szakadt gombját,
mert könnyen meglehet, hogy felvarrja más.
Aki szeret, annak hallgasd meg baját, gondját,
mert könnyen meglehet, hogy meghallgatja más.
Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba,
mert könnyen meglehet, hogy rámosolyog más.
Aki szeret, szeresd! S öleld meg naponta!
Mert könnyen meglehet, hogy megöleli más.
És akkor – hidd el! – nem ő a hibás.
[A fotókat Nyikos Péter készítette.]
Kincsesfüzet 